Tájékoztatni jog vagy kötelesség? Egy ötrendbeli emberölés nyomai a magyar sajtóban

A kommunikáció minősége meghatározza a rendőrség és az állampolgárok viszonyát. Ez megállapítás múltra-jelenre egyaránt érvényes semmi nem utal arra, hogy ne legyen jövőre nézve is. Mint minden sajtóterméknek, rendőrségi lapoknak is legfontosabb feladata hiteles tájékoztatás. Megkerülhetetlen cél feladat emellett bűnmegelőzés bűnüldözés, ami nyilvánosság bevonásával történik. Vagy kellene történnie, ugyanis ez még ma sem mindig valósul meg. Mi volt helyzet közvetlen pártirányítás alatt átpolitizált rendészeti témákkal Kádár-korszakban? Ezt vizsgálom meg egy kiemelt, 1961-ben Szegeden történt élet elleni bűncselekmény kapcsán. korszakban „szocialista szeméremből” szívesen közölték azokat bűntetteket, amelyek ideológia szerint távol álltak rendszertől. Paprika utcai családirtásról helyi lapban jelenhettek információk. Az ötrendbeli emberöléssel kapcsolatban hetekig annak ellenére hajlandó adatokat megosztani rendőrség, elkövető ismeretlen volt, tájékoztatás nyomozást előbbre vihette volna. Befolyásolt, tájékoztatott vagy használta nyilvánosságot rendőrség? Miért hogyan tette ezt? 21. században, mintegy hatvan évvel események után különösen érdekes tanulságos megvizsgálni, ilyen súlyos kapcsán milyen szempontok alapján szorult háttérbe védelme részéről.